A méhecske és a pók

Egyszer volt hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, de még azon is túl, ott, ahol a kúrta farkú malac túr, de még azon is túl, a Hármasüveg-hegyen is túl, ott ahol a szelek csak délben fújnak, a madarak este repülnek és az embernek még hírét sem hallotta ez a rettentő nagy vidék, ott élt csendben és békességben a méhecske és a pók.
Egyszer, amikor a dolgos méhecske szorgalmatoskodott a mezőn, találkozott a legjobb barátjával a pókkal egy szép nagy kék mezei virág szirmán. Azt mondja a pók koma:
- Hallod-e méhecske mi történt a sötét hegyek árnyékában!
- Ugyan mi kedves barátom? - kérdezi a méhecske.
- A sas és a bagoly kihirdették, hogy mindenkinek, aki él és mozog, fut vagy repül, meg kell jelennie a hármaságú fa tövében vasárnap délben, mert most fogják megválasztani az állatok királyát. - kezdi mondókáját a pók, s így folytatja:
- Még azt is mondták, hogy aki nem fog eljönni, az nem fogja megkapni a törvényt.
- Mi az a törvény? - kérdi ártatlanul a méhecske.
- Hát még ezt sem tudod? De honnan is tudnád! A törvény fog rendet teremteni az élőlények között és általa leszünk szabadok és boldogok. - okoskodik a pók.
- De hiszen mi most is boldogok vagyunk, és mindenki tudja a helyét a hegyektől a folyókig. - feleli a méhecske.
- Ó te kis buta! A törvény jogokat ad neked. Mindent megtehetsz, amire eddig csak vágytál! Nem kell többé virágport gyűjtened, ha nem akarod. Lehet más foglalkozásod is. Lehetsz akár vadász vagy zenész. Nem kell többé azt tenned, amit apád és anyád tett, vagy amit őseid több millió éve. Lesz pénzed, saját odúd, meg ilyenek.
- De mit tegyek, ha én a méz készítéshez értek, és ha ezt szeretem csinálni? - kérdezi a kis tudatlan.
- Akkor azt csinálod, élvégre szabad vagy! De gondolj csak bele, milyen lehetőségeid lehetnek! Én már el is határoztam, hogy nem fogok egész nap szőni-fonni, legyeket elkapdosni. A sas megkért, hogy legyek a hivatalnoka, elvégre ő is rangot és méltóságot fog kapni a törvénytől. Irodát nyit a sziklabarlangban. Én fogom nyilvántartani ki mennyi adót köteles fizetni.
- Adót? Az meg mi fán terem?
- Erről sem hallottál? Az adó arra kell, hogy a törvényt meg tudjuk védeni. Példának okáért, minden tíz csepp mézedből beszolgáltatsz a törvénynek öt cseppet. Az öt csepp mézből fenntartjuk a hivatalokat, a rendet, biztosítjuk az állatok jólétét.
- Tudod mit pók koma, én inkább elmegyek az Óperenciás-tenger másik oldalára. Oda, ahol nincs a ti törvényetek. Az én törvényem az apáim törvénye, az igazság törvénye, a természet ősidőktől szóló törvénye, amit nem az állatok királya osztogat.
- A sas azt is megmondta, hogy lesz, akinek nem fog tetszeni az új törvény. Azoknak nyugodtan el lehet menni. De jól vigyázz, az Óperenciás-tenger másik oldalán két lábú állatok laknak, és abban a távoli idegenben csak örökös idegen leszel.
- Nem bánom én pók komám. Inkább leszek örökös idegen egy másik földön, ha az én ősi törvényeim szerint élhetek, mint szabad mások törvénye szerint.