Előkészületek, indulás /első rész/
- Mikor leszel szabadságon?
- Tudod, augusztus elején a családi események miatt, és a 20.-i héten.
- Nem megyünk el kirándulni valahová? Nekem olyan mehetnékem van!
- Nem bánom, én is szeretnék, de tudod pénzünk az nem nagyon van...
- Akkor is menjünk..., jó? Találj ki valamit!
- Csináljunk egy jó kis biciklitúrát! Ilyet még úgy sem csináltunk. Elindulunk, megyünk ameddig megyünk, viszünk sátrat, az lesz a házunk. Na, mit szólsz hozzá? Benne vagy?
- Benne hát! Menjünk! De hová?
- Elindulhatunk Keletnek, de most voltunk a tavasszal Erdélyben, mehetünk Délnek, Nyugatnak vagy Északra... Nem mindegy? Megyünk ameddig megyünk.
- Okés. Legyen a cél Kassa!
- Jaj de jó lesz! Bírni fogod?
- Persze, tudod.
- Mikor jössz haza? Igyekezz, mert még sok dolgunk van, én már félig be is pakoltam az útra.
- Hát amikor szoktam ötkor, de igaz, hogy akkor már bezárnak a boltok..., mi is legyen, ja tényleg, mennem kell befizetni egy csekket, akkor kiugrok ebédszünetben és gyorsan megvesszük ami kell. Délre készülj el, akkor megyek. Venni kell tartalék belsőt is, mindenre fel kell készülni!
- Akkor várlak! Szia.
- Mit parancsolnak?
- Van-e önöknek csomagtartóra szerelhető biciklistáskájuk?
- Szokott lenni 3000 forintért, de most éppen nincs.
- Akkor..., kérek egy huszonhatos belsőt montihoz...
- Máris adom!
- Kellene még egy kormányra szerelhető kosár...
- Igen, van több fajta.
- Ez jó lesz. Hogyan is kell felszerelni?
- Nem nehéz. Letekeri a kormánycsavart, le kell venni a kormányt úgy.
- Köszönöm.
- Még valamit?
- Nem jó az ülésem! Ferde, kemény és lehet el is van törve!
- Nézzük csak, ez nagyon jó, kényelmes.
- Nekem az a véknyabb kell!
- Ez tényleg jónak tűnik! Elég puha, csinos. Ezt is kérjük!
- Menjünk be a Tescoba is. Venni kell egy pár konzervet is.
- Nem kell nekünk konzerv, ne cipeljük.
- Gondold csak meg, kell valami vésztartalék. Ha nem találunk boltot, mert ránk esteledik, vagy hétvége van, akkor is enni kell valamit. Éhesen nem lehet hajtani!
- Igazad van, de akkor rád bízom mit veszel.
- Nézd csak milyen jó kis matrac, felfújható, kétszemélyes, jó vastag, kis helyen elfér.
- Nem is drága, sőt..., vegyük meg. Azt utálom a sátorozásban úgy is, hogy nem lehet kényelmesen pihenni.
- Ez jó lesz. Egy kicsit nehéz. De legalább jó vastag az anyaga. Be fog ez férni a sátorba?
- Szerintem igen.
- Szerintem meg nem biztos.
- Befér az Macika.
- El ne felejtsem berakni a szerszámokat! A kulcsokat, csavarhúzó, szigetelőszalag... az mindig hasznos rögzíteni valamit, vagy bármire. A lámpa tartója is letört, ezzel majd felrakjuk, ha kell.
- Nálad van a papír?
- Itt van, na nézzük csak meg van-e minden...
- Arra is van egy kerékpár bolt. Nézzük meg van-e táskájuk, bár nem nagyon hiszem.
- Nincs nyitva, zárva az ajtó.
- Biztosan ott vannak hátul az udvarban.
- Ki van írva, hogy csengessen...
- Jó napot kívánok!
- Jó napot, mit parancsolnak?
- Körül néznénk.
- Nézd csak van.
- Buzis a színe.
- Ez most divatos.
- Nekem ilyen nem kell..., na mindegy le van..., megvesszük.
- Gyere már felfele késő van.
- Ezt még felszerelem, holnap nem lesz rá idő!
- Még mindig nem vagy kész?
- Mindjárt, tíz perc!
- Fél három van!
- Jó mindjárt megyek!
- Mikor kelünk?
- Állítsd be tízre az ébresztőt, aludjunk néhány órát!
- Hová lesz a menet?
- Még nem tudjuk, de lehet felmegyünk Kassáig!
- Az szép lesz! Gimis koromban én is kerekeztem, de már nem vállalkoznék rá. Jó utat!
- Hogy fogod ezt mind felrakni a bicajra?
- Megoldom.
- De már indulnunk kellene, nézd csak mennyi az idő!
- Tartsd meg!
- Merre induljunk?
- Add csak ide a térképet!
- Tessék.
- Én nem megyek Ópályi felé, ott megy az a sok ukrán. Azok olyan hülyén hajtanak, hogy lelöknek az útról.
- Jó. Akkor menjünk Jármi felé, majd Rohod és úgy Baktának ezen a kis úton. Demecser, majd fel a Tiszához és valahol át megyünk kompon.
- Feltéve, ha nincs megáradva. Akkor nem biztos, hogy jár a komp.
- Nem baj akkor itt lemegyünk Rakamaz felé és átmegyünk a tokaji hídon.
- Álljunk meg!
- Mi a baj?
- Súrlódik a hátsó kerékhez a táska! Mondtam, hogy ez így nem lesz jó. Venni kellett volna egy másik csomagtartót!
- Igazad van, várj, megigazítom! Befűzöm ide ezt a gumipókot és jó lesz.
- Ne menjünk tovább ezen az úton, rengeteg az autó! Nem akarok az úton meghalni! Térjünk le Papos felé!
- Oké, térjünk. Arra is mehetünk. Van két út. Az egyik visszakanyarodik Baktára, de az is forgalmasnak látszik. A másik az jobb, de néhány kilométert földúton kell haladni.
- Miért álltál meg?
- Elsüllyedtem a homokban!
- Toljuk!
- Kegyetlen sok szúnyog van itt!
- Mindjárt kijutunk a kövesútra!
- Kérem az offot!
- A k... anyátok!
- Ez már Nyírparasznya. Igyunk!
- Jó napot kívánok! Saját a dinnye?
- Itt termett a lányom kertjében a szomszédban.
- Jól néz ki, szép nagy.
- Én meg itt lakok. Abban a házban az egyik fiam, a másikban a kissebbik. Ott meg a testvérem.
- Szép így együtt a család! Még az utcát is elnevezhetnék magukról! Még tudná merre visz az út Nyírmada felé?
- Hát itt menjenek egyenesen, kijutnak a nagy útra. Ott jobbra és nemsokára balra. De az is földút.
- Köszönjük szépen!
- Szerintem forduljunk vissza, itt sehol sincs út balra és már jöttünk vagy másfél kilométert!
- Ott egy kereszteződés!
- Nem jó, ez Ópályiba visz vissza és Keletnek tartunk. Nekünk Észak-Nyugatnak kell tartani!
- Szervusz István, megismersz, én vagyok az Laci.
- Persze, várj egy kicsit leveszem ezt a maszkot. Nem tudom mire de allergiás lettem, ezért hordom fűnyíráskor. Hová tartotok, merre mentek?
- Biciklitúrázunk. Ha minden jól megy lehet eljutunk Kassáig. De az is lehet, hogy csatlakozunk a barátainkhoz egy gyalogtúrához a Zemplénben. Meg tudod mondani merre menjünk Nyírmada felé?
- Apa, kezdődik a 100 méter!
- Máris megyek! Menjetek vissza, először lesz egy út balra Paposra, itt tovább és ki lesz írva vagy ötven méterre jobbra.
- Köszönjük! Menj csak nyugodtan, mi is indulunk.
- Csak el ne kapjon minket az eső! Nézd csak balra hogy beborult!
- Nem lesz itt nagy eső!
- Szerintem se, bár az időjárás jelentés esőt mondott egész délutánra. Eddig még megúsztuk!
